A büntetőeljárásokban visszatérően előfordul, hogy valakit testi sértés, garázdaság vagy más erőszakos bűncselekmény miatt vonnak felelősségre, miközben álláspontja szerint valójában nem támadóként, hanem védekezőként vett részt az eseményekben.

Költségvetési csalás miatt indult ügyekben gyakran előfordul, hogy a hatóságok a feltételezett költségvetési csalás mellett automatikusan pénzmosás miatt is meggyanúsítják a terheltet.  

Amikor egy kölcsön nem kerül visszafizetésre, sokan azonnal csalásra gondolnak. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.  A kérdés nem pusztán az, hogy történt-e megtévesztés, hanem az, hogy milyen szándékkal történt a pénz átvétele, és mi vezetett a sértett döntéséhez.

Sokan úgy gondolják, hogy a büntetőeljárás kizárólag magánszemélyeket érinthet. Azonban az adott bűncselekménnyel összefüggésben a jogi személy is büntetőeljárás alanya lehet.

A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években a jogi szakmát is elérte. A ChatGPT és más hasonló rendszerek képesek szövegeket generálni, információkat összegyűjteni és rendszerezni. Emiatt sokan felteszik a kérdést: vajon egy védőügyvéd vagy büntetőjogi ügyvéd munkáját is kiválthatja a mesterséges intelligencia?  

A büntetőeljárás egyik legfontosabb kérdése, hogy mi tekinthető bizonyítéknak, hogyan kerül az eljárásba, és miként használható fel a terhelt terhére vagy éppen védelmére.

Mikor jogszerű a rendőrség eljárása, és milyen lehetőségek vannak a törvénysértő eljárással szemben?

Amikor nyomozás indul, az első kérdések között merül fel, hogy meddig fog a nyomozás tartani. 2025. szeptember 1-jétől a nyomozás határideje változott.

Amikor a gyanúsítottat első alkalommal kihallgatják, a kihallgatás után közli a kihallgató nyomozó, hogy még a rabosítása fog következni. Ez elsőre ijesztőnek tűnhet, de a rabosítás valós jelentésének nincs köze a terhelt fogva tartásához.

Az óvadék biztosíthatja, hogy a terhelt szabadlábon védekezhessen. Milyen szabályok vonatkoznak az óvadékra?