Költségvetési csalás miatt indult ügyekben gyakran előfordul, hogy a hatóságok a feltételezett költségvetési csalás mellett automatikusan pénzmosás miatt is meggyanúsítják a terheltet.  

Amikor egy kölcsön nem kerül visszafizetésre, sokan azonnal csalásra gondolnak. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.  A kérdés nem pusztán az, hogy történt-e megtévesztés, hanem az, hogy milyen szándékkal történt a pénz átvétele, és mi vezetett a sértett döntéséhez.

Sokan úgy gondolják, hogy a büntetőeljárás kizárólag magánszemélyeket érinthet. Azonban az adott bűncselekménnyel összefüggésben a jogi személy is büntetőeljárás alanya lehet.

A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években a jogi szakmát is elérte. A ChatGPT és más hasonló rendszerek képesek szövegeket generálni, információkat összegyűjteni és rendszerezni. Emiatt sokan felteszik a kérdést: vajon egy védőügyvéd vagy büntetőjogi ügyvéd munkáját is kiválthatja a mesterséges intelligencia?  

A büntetőeljárás egyik legfontosabb kérdése, hogy mi tekinthető bizonyítéknak, hogyan kerül az eljárásba, és miként használható fel a terhelt terhére vagy éppen védelmére.

Mikor jogszerű a rendőrség eljárása, és milyen lehetőségek vannak a törvénysértő eljárással szemben?

Amikor nyomozás indul, az első kérdések között merül fel, hogy meddig fog a nyomozás tartani. 2025. szeptember 1-jétől a nyomozás határideje változott.

Amikor a gyanúsítottat első alkalommal kihallgatják, a kihallgatás után közli a kihallgató nyomozó, hogy még a rabosítása fog következni. Ez elsőre ijesztőnek tűnhet, de a rabosítás valós jelentésének nincs köze a terhelt fogva tartásához.

Az óvadék biztosíthatja, hogy a terhelt szabadlábon védekezhessen. Milyen szabályok vonatkoznak az óvadékra?

A kormány célul tűzte ki a kábítószerek visszaszorítását, amelynek eredményeképp 2025. június 15-től több ponton változtak a büntetőjogi szabályok. Melyek a terhelteket érintő legfontosabb változások?