Zárolták a bankszámlát – mit lehet tenni a büntetőeljárásban?

Fontos azonban, hogy a bankszámla zárolása önmagában nem jelenti a számlatulajdonos bűnösségének megállapítását. A büntetőeljárás során alkalmazott vagyoni kényszerintézkedés alapvetően biztosítási jellegű: azt hivatott megakadályozni, hogy az eljárás végéig a pénzt elvonják, elrejtsék vagy elköltsék.

Mivel a megfelelő jogi fellépés az alkalmazott intézkedéstől és a vagyonelkobzás jogalapjától függ, már ebben a szakaszban indokolt lehet büntetőjogi ügyvéd segítségét kérni.

Mit jelent valójában a bankszámla zárolása?

A „bankszámla zárolása” nem egyetlen, pontos büntetőeljárási jogi fogalom. A hétköznapi szóhasználat több, egymástól eltérő intézkedést is takarhat:

1) számlapénz lefoglalását;

2) számlapénz megőrzésére kötelezést;

3) zár alá vételt;

4) vagy akár a bank pénzmosás-megelőzési szabályai alapján elrendelt ügyletfelfüggesztést.

Ezért az első kérdés mindig az, hogy pontosan ki, milyen jogcímen, milyen összegre és mennyi időre korlátozta a számla feletti rendelkezést.

Előfordulhat ugyanis, hogy a bank egy szokatlan vagy gyanúsnak minősített tranzakciót a saját pénzmosás-megelőzési, illetve compliance-eljárása keretében vizsgál, és annak teljesítését a pénzügyi információs egység ellenőrzése érdekében felfüggeszti; ez önmagában még nem jelenti azt, hogy büntetőeljárás indult, bár később ilyen eljáráshoz is vezethet.

Lefoglalás, megőrzésre kötelezés és zár alá vétel

A három intézkedés hasonló eredménnyel járhat – a számlatulajdonos nem fér hozzá a pénzhez –, jogi rendeltetésük azonban eltérő.

Számlapénz lefoglalása

A lefoglalás már létező, a számlán rendelkezésre álló pénzösszeget érint. Lefoglalásnak akkor lehet helye, ha a pénz bizonyítási eszközként jelentős, vagy elkobzás, illetve vagyonelkobzás alá eshet.

Ilyenkor tehát a hatóság egy már azonosított és rendelkezésre álló pénzösszeg felett vonja el a rendelkezési jogot.

Számlapénz megőrzésére kötelezés

A megőrzésre kötelezés elsősorban a számlára a jövőben érkező összegek biztosítására szolgál.

Akkor rendelhető el, ha a számlapénz lefoglalásának egyébként helye lenne, a számlán azonban még nincs elegendő lefoglalható összeg, ugyanakkor oda későbbi jóváírás várható.

A bank ebben az esetben az érkező pénzt jóváírja a számlán, de a meghatározott összeg erejéig nem teljesít kimenő fizetési műveletet. Amikor pénz érkezik, a bank tájékoztatja az elrendelő hatóságot, amelynek ezt követően döntenie kell a számlapénz lefoglalásáról.

A megőrzésre kötelezés legfeljebb három hónapra rendelhető el, és alkalmanként további három hónappal, összesen legfeljebb egy év elteltéig hosszabbítható meg.

Egyszerű példával: ha a számlán jelenleg csak egymillió forint található, de a hatóság további kilencmillió forint lefoglalását tartaná indokoltnak, a később beérkező összegek megőrzésére kötelezheti a bankot.

Zár alá vétel

A zár alá vétel a már meglévő vagyon feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Célja a későbbi vagyonelkobzás végrehajtásának vagy a sértett polgári jogi igényének biztosítása.

Nemcsak bankszámlán lévő pénzre, hanem többek között ingatlanra, ingó dologra, pénzügyi eszközre, követelésre és más vagyoni értékű jogra is elrendelhető.

Zár alá vételnek akkor lehet helye, ha megalapozottan feltehető, hogy az intézkedés nélkül a vagyonelkobzás végrehajtását vagy a polgári jogi igény kielégítését meghiúsítanák.

A legfontosabb különbség tehát röviden:

a) a lefoglalás a már rendelkezésre álló, lefoglalható pénzt vonja el;

b) a megőrzésre kötelezés a várhatóan később beérkező pénzt „fogja meg”;

c) a zár alá vétel valamely meglévő vagyont biztosít a későbbi vagyonelkobzás vagy polgári jogi igény számára.

Miért rendelhetnek el vagyoni kényszerintézkedést?

A bankszámlát érintő intézkedés egyik leggyakoribb célja a vagyonelkobzás későbbi végrehajtásának biztosítása.

Vagyonelkobzás alá eshet például:

a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon;

b) a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon;

c) a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált vagy arra szánt vagyon;

d) az a vagyon, amellyel az elkövető vagy más személy, illetve gazdasági társaság gazdagodott;

e) bizonyos esetekben pedig az eredeti vagyon helyébe lépő vagy annak értékét fedező más vagyon.

Az intézkedés szolgálhatja továbbá a sértett által előterjesztett polgári jogi igény, például egy kártérítési követelés biztosítását is.

Gazdasági bűncselekmények, így különösen költségvetési csalás miatt indult eljárásokban gyakori, hogy a hatóság már a nyomozás kezdetén jelentős összeget biztosít lefoglalással vagy zár alá vétellel.

Kell-e a zárolt pénznek bűncselekményből származnia?

Nem minden esetben.

Ha a hatóság azt állítja, hogy a bankszámlán lévő konkrét pénzösszeg közvetlenül a bűncselekményből származik, akkor természetesen jelentősége van annak, hogy a pénz és a feltételezett bűncselekmény között kimutatható-e a kapcsolat.

Más a helyzet, ha a bűncselekményből származó eredeti vagyon már nem található meg, azt elköltötték, átruházták, vagy az más vagyonnal úgy keveredett, hogy nem vagy csak aránytalan nehézséggel különíthető el. Ilyenkor a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve is el lehet rendelni.

Ebben az esetben a biztosítás céljából olyan, egyébként törvényes forrásból származó vagyon is zár alá vehető, amely nem kapcsolódik közvetlenül a bűncselekményhez. Ilyenkor nem feltétlenül azt kell vizsgálni, hogy éppen a zárolt bankszámlapénz bűncselekményből származik-e, hanem többek között azt, hogy:

a) keletkezett-e egyáltalán vagyonelkobzás alá eső vagyon;

b) kinél következett be a gazdagodás;

c) mekkora volt annak összege;

d) az intézkedést a megfelelő személlyel vagy gazdasági társasággal szemben rendelték-e el;

e) és a biztosított összeg nem haladja-e meg a várható vagyonelkobzás mértékét.

Ez lényeges különbség. A törvényes eredet igazolása önmagában nem feltétlenül elegendő a zár alá vétel feloldásához, ha az intézkedés egy pénzösszegben meghatározott vagyonelkobzás végrehajtását biztosítja.

Amikor a vagyon bűncselekményi eredetét a törvény vélelmezi

Főszabály szerint a vádat terheli annak bizonyítása, hogy a vagyon bűncselekményből származik. A Büntető Törvénykönyv azonban meghatározott esetekben megdönthető törvényi vélelmet állít fel.

A törvény például az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá esőnek tekinti azt a vagyont, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétele, kábítószer-kereskedelem, illetve üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett embercsempészés ideje alatt szerzett.

Bizonyos, tételesen felsorolt súlyos bűncselekmények esetén a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra is kiterjedhet a vélelem, ha a vagyon vagy az érintett életvitele különösen aránytalan az igazolható jövedelmi viszonyaihoz és személyi körülményeihez képest. Ebbe a körbe tartozik például a pénzmosás, a vesztegetés, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, valamint a különösen nagy vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás is.

Ezekben az esetekben az érintettnek kell ellenbizonyítással igazolnia, hogy a vélelemmel érintett vagyon nem bűncselekményből származik. Ezt nevezik gyakran – leegyszerűsítve – fordított bizonyítási tehernek.

Ez azonban nem jelenti az ártatlanság vélelmének megfordítását: a terhelt bűnösségét továbbra is a vádnak kell bizonyítania, a vélelem kizárólag a vagyon eredetének megítélésére vonatkozik.

Ilyen helyzetben különösen nagy jelentősége lehet a bankszámlakivonatoknak, adásvételi és kölcsönszerződéseknek, hagyatéki iratoknak, adóbevallásoknak, munkabér- és osztalékigazolásoknak, valamint minden olyan dokumentumnak, amelyből a vélelemmel érintett vagyongyarapodás törvényes forrása és megszerzésének időpontja rekonstruálható.

Mi történik, ha a vélelem mellett a vagyonelkobzást pénzösszegben kell elrendelni?

A törvényi vélelem és a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás szabálya egymásra is épülhet.

A Btk. 74/A. §-a arra ad választ, hogy mely vagyont kell – az ellenkező bizonyításáig – bűncselekményből származónak és vagyonelkobzás alá esőnek tekinteni. Ha pedig ez az eredeti vagyon már nem lelhető fel, vagy más vagyontól nem különíthető el, a Btk. 75. §-a alapján a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni.

Ilyenkor a zár alá vett bankszámlapénznek magának nem kell bűncselekményből származnia. A kényszerintézkedés nem feltétlenül az eredeti, bűncselekményi eredetűnek vélelmezett vagyont, hanem annak pénzben meghatározott értékét biztosítja.

Ezért önmagában a zárolt számlapénz törvényes eredetének igazolása nem feltétlenül vezet a zár alá vétel feloldásához.

A törvényi vélelem tehát azt határozza meg, mely vagyon eredetét kell bűncselekményinek tekinteni, a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás pedig azt rendezi, mi történjen akkor, ha ez a vagyon már nincs meg.

Az intézkedés azonban ebben az esetben sem támadhatatlan. Vizsgálni kell, hogy:

a) egyáltalán fennállnak-e a törvényi vélelem feltételei;

b) a vélelemmel érintett vagyont a törvényben meghatározott időszakban szerezték-e;

c) azokban az esetekben, amelyekben ez törvényi feltétel, fennáll-e az igazolható jövedelemhez és a személyi körülményekhez képesti különös aránytalanság;

d) helyesen állapították-e meg a feltételezett vagyongyarapodás összegét;

e) valóban az érintett személy gazdagodott-e;

f) és ugyanazon értéket nem biztosították-e már más lefoglalt vagy zár alá vett vagyonnal.

Pénzösszegben elrendelendő vagyonelkobzás esetén a védekezés súlypontja tehát nem a konkrétan zár alá vett bankszámlapénz eredetére, hanem a törvényi vélelem feltételeinek vitatására, a vélelemmel érintett eredeti vagyon törvényes forrásának igazolására, valamint a biztosított összeg helyességének ellenőrzésére helyeződik.

Bár vagyonelkobzás arra a bűncselekményből eredő vagyonra is elrendelhető, amellyel más személy gazdagodott, a törvényi vélelem kizárólag az elkövető által megszerzett vagyonra vonatkozik, ezért például a hozzátartozó saját bankszámlájának zár alá vétele önmagában a hozzátartozói kapcsolatra és az elkövetővel szemben alkalmazható vélelemre nem alapítható.

Zárolható-e egy gazdasági társaság bankszámlája?

Igen. A vagyonelkobzás nemcsak az elkövetővel szemben rendelhető el.

Amennyiben a bűncselekményből származó vagyonnal egy gazdasági társaság gazdagodott, a vagyonelkobzás a társasággal szemben is elrendelhető. Ennek biztosítása érdekében a társaság bankszámlájára is vonatkozhat lefoglalás, megőrzésre kötelezés vagy zár alá vétel.

Ugyanakkor önmagában az, hogy a terhelt a társaság tulajdonosa vagy ügyvezetője, még nem teszi automatikusan a társaság teljes vagyonát az ő személyes vagyonává. Vizsgálni kell, hogy ténylegesen ki gazdagodott, kié az érintett vagyon, és fennállnak-e a társasággal szembeni intézkedés törvényi feltételei.

Emellett a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alapján az eljárás alá vont jogi személlyel szemben várható pénzbírság biztosítására is elrendelhető zár alá vétel, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy annak végrehajtását meghiúsítanák. A társaság bankszámlájának korlátozása tehát nem kizárólag vagyonelkobzás vagy sértetti igény biztosítását szolgálhatja.

Hogyan támadható a bankszámlát érintő intézkedés?

A megfelelő jogi érvelés mindig attól függ, hogy milyen intézkedést, milyen célból és milyen összegre rendeltek el. A védőügyvéd feladata ezért elsőként az intézkedés pontos jogalapjának, terjedelmének és indokolásának vizsgálata.

1. Pontosan milyen jogcímen történt a korlátozás?

Először azt kell tisztázni, hogy lefoglalásról, megőrzésre kötelezésről, zár alá vételről vagy csupán banki ügyletfelfüggesztésről van-e szó. Ezek időtartama, célja és jogorvoslati rendszere eltér egymástól.

Gazdasági társaság esetében azt is ellenőrizni kell, hogy az intézkedés vagyonelkobzás, polgári jogi igény vagy a jogi személlyel szemben várható pénzbírság végrehajtását biztosítja-e.

2. Fennállnak-e a vagyonelkobzás feltételei?

Vizsgálni kell, hogy keletkezett-e vagyonelkobzás alá eső vagyon, annak mekkora az értéke, és kinél következett be a gazdagodás.

Amennyiben a hatóság közvetlenül bűncselekményből származó pénzre hivatkozik, vitatható lehet a pénz eredete és a feltételezett bűncselekménnyel való kapcsolata.

Pénzösszegben elrendelendő vagyonelkobzás biztosítása esetén viszont más szempontok – elsősorban az összeg, a gazdagodás és az érintett személye – kerülnek előtérbe.

3. A megfelelő személy vagy társaság vagyonát érinti az intézkedés?

Gyakori probléma, hogy az intézkedés harmadik személy vagy gazdasági társaság vagyonát érinti, miközben nem kellően tisztázott, hogy valóban ez a személy vagy társaság gazdagodott-e.

A tulajdonosi, szerződéses és pénzforgalmi viszonyok részletes bemutatása ezért alapvető lehet.

4. Helyesen határozták meg az összeget?

A vagyoni kényszerintézkedés nem biztosíthat indokolatlanul nagyobb összeget annál, mint amekkora vagyonelkobzás, pénzbírság vagy polgári jogi igény reálisan várható.

Ha a hatóság nem veszi figyelembe a már lefoglalt vagy zár alá vett más vagyontárgyakat, ugyanazt az összeget több helyen biztosítja, vagy hibásan számítja ki a feltételezett gazdagodást, az intézkedés részbeni feloldása is indokolt lehet.

5. Továbbra is szükséges és arányos-e a korlátozás?

A kényszerintézkedés nem maradhat fenn automatikusan pusztán azért, mert korábban elrendelték. Ha az alapjául szolgáló körülmények megváltoztak, új bizonyítékok kerültek elő, vagy a cél kisebb korlátozással is biztosítható, kérhető annak megszüntetése vagy enyhítése.

Mi történik, ha a zárolás ellehetetleníti a vállalkozást?

Egy gazdasági társaság teljes bankszámlájának zárolása súlyos következményekkel járhat. Elmaradhat a munkabér, az adó, a közüzemi díjak és a beszállítók kifizetése, ami rövid idő alatt fizetésképtelenséghez vezethet.

A működés ellehetetlenülése azonban önmagában nem szünteti meg automatikusan az intézkedést. A kérelemben ezért pontosan, dokumentumokkal alátámasztva kell bemutatni:

a) a társaság rendszeres és halaszthatatlan kiadásait;

b) munkabér- és adófizetési kötelezettségeket;

c) a folyamatban lévő szerződéseket;

d) a korlátozás gazdasági következményeit;

e) valamint azt, hogy a büntetőeljárás célja milyen enyhébb intézkedéssel lenne biztosítható.

Adott esetben nemcsak a teljes feloldás, hanem az összegszerű korlátozás, egyes kifizetések engedélyezése vagy más vagyontárgy biztosítékként történő figyelembevétele is szóba kerülhet.

Meddig tarthat a bankszámla zárolása?

Ez az alkalmazott intézkedéstől függ.

A számlapénz megőrzésére kötelezés legfeljebb három hónapra rendelhető el, és háromhavi hosszabbításokkal legfeljebb egy évig tarthat.

A lefoglalás és a zár alá vétel esetében nincs ehhez hasonló általános, rövid maximális időtartam. Ezek akár a büntetőeljárás jelentős részében is fennmaradhatnak, de csak addig, amíg törvényi okuk és céljuk fennáll.

Ezért hosszabb ideje fennálló intézkedés esetén célszerű időről időre megvizsgálni, hogy továbbra is indokolt-e a teljes összeg biztosítása.

Mit érdemes azonnal megtenni?

Bankszámla zárolásakor célszerű mielőbb:

1) beszerezni a bank értesítését és az intézkedést elrendelő határozatot;

2) tisztázni, hogy banki ellenőrzésről vagy büntetőeljárási intézkedésről van-e szó;

3) ellenőrizni az intézkedés pontos jogcímét, célját, összegét és időtartamát;

4) összegyűjteni a pénz és a teljes vagyon törvényes eredetét igazoló iratokat;

5) áttekinteni, hogy kinél és milyen összegű gazdagodást állít a hatóság;

6) gazdasági társaság esetében tisztázni, hogy vagyonelkobzás vagy a jogi személlyel szemben várható pénzbírság biztosításáról van-e szó;

7) megvizsgálni, nem történt-e többszörös vagy aránytalan biztosítás;

8) dokumentálni a zárolás magánéleti vagy gazdasági következményeit;

9) és határidőben előterjeszteni a megfelelő jogorvoslatot vagy feloldási kérelmet.

Miért fontos a korai jogi fellépés?

A bankszámlát érintő intézkedés gyakran már a nyomozás kezdetén megtörténik, amikor a hatóság még csak részleges információkkal rendelkezik a pénzmozgásokról, a tulajdoni viszonyokról és a gazdasági háttérről.

Egy büntetőjogi ügyvéd által elkészített, pénzügyi dokumentumokkal alátámasztott beadvány segíthet abban, hogy a hatóság már az eljárás korai szakaszában pontosabb képet kapjon a vagyon eredetéről, a gazdagodás tényleges kedvezményezettjéről és a zárolás következményeiről.

A bankszámla zárolása tehát nem feltétlenül végleges és nem is támadhatatlan. Eredményes fellépéshez azonban pontosan azonosítani kell az alkalmazott intézkedést, annak célját és azt a vagyonelkobzási, pénzbírságra vonatkozó vagy kártérítési követelést, amelynek biztosítására elrendelték.