Az elmúlt hetekben a közfigyelem középpontjába kerültek a politikusokat érintő büntetőeljárások és letartóztatások. Hankó Balázs volt miniszter letartóztatása, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásaihoz kapcsolódó eljárások kapcsán két bűncselekmény neve is rendszeresen megjelenik a hírekben: a hűtlen kezelés és a költségvetési csalás.

A bankszámla zárolása egyik napról a másikra ellehetetlenítheti egy magánszemély vagy egy gazdasági társaság működését. Nem lehet hozzáférni a megtakarításhoz, elmaradhatnak a munkabérek, az adók és a beszállítói számlák kifizetése, miközben a számlatulajdonos sokszor azt sem tudja pontosan, miért történt az intézkedés.

Költségvetési csalás miatt indult ügyekben gyakran előfordul, hogy a hatóságok a feltételezett költségvetési csalás mellett automatikusan pénzmosás miatt is meggyanúsítják a terheltet.  

Sokan úgy gondolják, hogy a büntetőeljárás kizárólag magánszemélyeket érinthet. Azonban az adott bűncselekménnyel összefüggésben a jogi személy is büntetőeljárás alanya lehet.

A büntetőeljárás egyik legfontosabb kérdése, hogy mi tekinthető bizonyítéknak, hogyan kerül az eljárásba, és miként használható fel a terhelt terhére vagy éppen védelmére.

A költségvetési csalás bűntettének büntetése elsősorban az okozott vagyoni hátrány mértékétől függ, de számos más tényező is befolyásolja a büntetés mértékét.

A költségvetési csalás egyik leggyakoribb formája az áfacsalás. A hatóságok folyamatosan próbálnak fellépni ellene, azonban az elkövetők mindig újabb és újabb módszereket találnak ki, hogy kijátsszák az adórendszert.

A költségvetési csalás és a vesztegetés annak ellenére, hogy más típusú bűncselekmények, gyakran kerülnek egymással bűnhalmazatba. A két bűncselekmény találkozása ugyanakkor jelentős hatással bírhat a büntetéskiszabásra.