A pénzbüntetés a Büntető Törvénykönyvben meghatározott büntetési nem, azaz a büntetések egyik fajtája. Kiszabható szabadságvesztés helyett és szabadságvesztés mellett is. A pénzbüntetés kiszabásának feltételei a következők.

A korább cikkben láthattuk, hogy a büntetés mértéke milyen alanyi tényezőktől függ.  A jelen cikkben a büntetés kiszabását befolyásoló tárgyi tényezőket vizsgáljuk meg.

Az, hogy konkrétan milyen tartamú szabadságvesztést szab ki a bíróság, egyrészt függ attól, hogy az adott bűncselekmény törvényi minimuma és maximuma hány év. A minimum és maximum között pedig függ attól, hogy milyen enyhítő és súlyosító körülmények állapíthatóak meg az adott ügyben.

A Büntető Törvénykönyv alapvetően "szabadságvesztés központú”, azaz a Btk.-ában szereplő bűncselekmények túlnyomó részénél a törvény arról rendelkezik, hogy a bűncselekmény hány évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  

A büntetőeljárás legfontosabb szereplője a terhelt, hiszen a büntetőeljárás célja annak megállapítása, hogy terhelt követett-e bűncselekményt vagy nem. A terheltet a büntetőeljárás különböző szakaszaiban többféleképpen nevesíti a büntetőeljárási törvény.