A terhelt a büntetőeljárásban

Terhelt a nyomozati szakban - a gyanúsított

Mielőtt a nyomozó hatóság a terheltet kihallgatja, a terhelt még csak bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy. Tehát amikor a terhelt először idézést kap a nyomozó hatóságtól, abban az fog szerepelni, hogy a nyomozó hatóság kihallgatásra idézi mint bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt. Miután megtörtént a terhelt első kihallgatása, és közölték vele a nyomozó hatóság, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja a terhelt a büntetőeljárás gyanúsítottja lesz addig, ameddig az ügyészség a bíróságon nem emel vádat.

Terhelt a bíróság előtt - a vádlott

Amikor a nyomozás lezárult, az ügyészség feladata azt eldönteni, hogy a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok alapján vádat emel-e a bíróságon vagy sem. Amennyiben az ügyészség vádiratot nyújt be a bírósághoz, a terhelt a továbbiakban mint vádlott kerül nevesítésre az eljárásban, egészen addig, amíg a büntetőeljárás jogerős ítélettel le nem zárul.

A terhelt tehát egy gyűjtőfogalom, az eljárás különböző szakaszaihoz igazodva a büntetőeljárási törvény különböző elnevezésekkel illeti azt, akivel szemben a büntetőeljárás folyik.

A terheltet érintő legfontosabb kérdések

Tekintettel arra, hogy a terhelt a büntetőeljárás legfontosabb szereplője, a törvény számos garanciát biztosít számára annak érdekében, hogy a büntetőjogi felelőssége tisztességes eljárásban kerüljön elbírálásra, a bíróság csak akkor mondja ki bűnösnek, ha az kétséget kizáróan megállapító.

Védőhöz való jog

A terheltet az eljárás minden szakaszában megilleti az a jog, hogy a hatékony és szakszerű védelme érdekében védőügyvédet hatalmazzon meg. A védőügyvéd az egyetlen személy a büntetőeljárásban, aki a hatóság és a bíróság apparátusával szemben egyedüliként a terhelt mellett áll, és igénybe vesz minden törvényes eszközt, amely a terhelt érdekeit szolgálja.

Hallgatáshoz való jog

A terhelt az eljárás semelyik szakaszában nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt teljes egészében megtagadhatja, de dönthet úgy is, hogy csak egyes kérdésekre történő válaszadást tagadja meg. A hallgatáshoz a terheltnek joga van. Ugyanakkor bármikor dönthet úgy az eljárás során, hogy vallomást tesz, akár írásban, akár szóban. A védekezési stratégia egyik legfontosabb része, hogy érdemes-e vallomást tenni, mikor, milyen formában és milyen tartalommal. Mielőtt vallomást tesz, mindenképpen javasolt védőügyvéd tanácsát kérni. 

Igazat kell-e mondani?

A terhelt nem köteles az igazat mondani. A védekezési hazugság egyetlen kitétele, hogy más hamisan bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat, és kegyeleti jogot hamis állítással nem sérthet, ugyanis az bűncselekmény. A vallomástétel előtt ugyanakkor mindenképp érdemes büntetőjogi ügyvéd segítségét kérni, ugyanis amit a terhelt mond, az ahogy a javára, úgy a terhére is felhasználható. Amennyiben más bizonyítékok alapján az látszik, hogy a terhelt vallomása ellentétes a valósággal, a vallomás hitelessége megkérdőjeleződik az eljárásban.

Az eljárási iratok megismerése

A terhelt jogosult arra, hogy megismerje az eljárási iratait, hiszen csak akkor tud megfelelően védekezni, ha tisztában van azzal, hogy milyen bizonyítékok vannak a hatóság kezében. Kérdésként merülhet fel, hogy mikor ismerheti meg előszőr a terhelt a nyomozás iratait.

A terhelt és a védőügyvéd is az első kihallgatás után indítványra ismerheti meg a nyomozati iratokat. Tehát miután közölték a terhelttel azt, hogy mivel gyanúsítják , utána kell a terheltnek vagy védőügyvédjének indítványt előterjeszteni az iratok kiadására. Bizonyos ügyiratok megismerését ugyanakkor a nyomozás érdekében korlátozhatja a nyomozó hatóság, azonban erről külön határozatot kell hoznia.